2019. Október 23. Gyöngyvér, János, Gyöngyi

MENÜ

Önkormányzat

Polgármesteri Hivatal

Intézmények

Gazdasági Társaságaink

Környezetvédelem
 


Vagyongazdálkodás
   Panoráma

Hirdetés
Digitális közműtérkép, közmű-alaptérkép rendelés
 
  Közélet  -  2014. 03. 07. 09:50  -  Gáspár Péter, fotó: Simon Erika
Az Árpád-ház programról és a műszaki felsőoktatás fejlesztéséről is tárgyalt a város közgyűlése
  
Pénteken reggel ülésezett Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlése. A testület tárgyalt az Árpád-ház programról és kapcsolódó fejlesztési projektjeiről és tájékoztatót hallgatott meg a műszaki felsőoktatás fejlesztésének irányairól is. A 2010. októberétől megvalósult, megkezdett projektekről és egyéb állami támogatásokról szóló beszámolóban elhangzott, hogy 103 milliárd forintot meghaladó forrás érkezett a városba, az adósságkonszolidáció nélkül.
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának következményeiről szóló önkormányzati rendelt módosítását követően a közgyűlés nyílt ülésen tárgyalt az Árpád-ház Programról. A tervek szerint a Kárpát-medencei helyreállítási és bemutatási alprogram részeként 2014. november 30-ig készítik elő a fejlesztési projektet. Székesfehérvár polgármestere elmondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a székesfehérvári királyi koronázó- és temetkezési templom romterületéhez kapcsolódó látogatóközpont megvalósítása. Ennek helyszínéül Székesfehérvár Önkormányzata a Koronázó tér 3. számú épületet javasolja, az egykori Köztársasági Moziban pedig a jelenleg méltatlan körülmények között tárolt kőmaradványok kaphatnak helyet egy látványraktár kialakításával, mivel erre a funkcióra a Koronázó tér 3. sz. alatti épület – elsősorban méreteiből adódóan – nem alkalmas.
. A nyílt ülésen döntöttek a képviselők a Szociális város-rehabilitáció Szárazréten projekt keretében megvalósuló közösségi központ és iskola, valamint a szárazréti óvoda kivitelezésére indított közbeszerzési eljárás megindításáról is. A közbeszerzési döntésnél súlyozottan veszik figyelembe azt az ajánlatot, amelyik rövidebb határidővel vállalja a kivitelezést. A közösségi központ kialakítása a Vörösmarty Mihály Általános Iskola Farkasvermi úti tagiskolájában, az intézmény külső felújításával és bővítésével együtt valósul meg.
 A közgyűlés tájékoztatót hallgatott meg a műszaki felsőoktatás fejlesztésének irányairól is. A 2013. augusztus 19-i székesfehérvári kihelyezett kormányülésen elhangzottaknak megfelelően megtörténtek az első lépések arra, hogy Székesfehérváron önálló műszaki felsőoktatási központ jöjjön létre. A kormányülést követő időszakban egyeztetés zajlott le az EMMI, az érintett felsőoktatási intézmények és az önkormányzat között a műszaki felsőoktatás megtartásának és fejlesztésének lehetőségeiről. Ennek eredményeként 2014. január 20-án elvi megállapodást fogalmaztak meg Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága és az Óbudai Egyetem között..
A megállapodásban rögzítették, hogy a székesfehérvári műszaki képzés fenntartása és kibővítése elengedhetetlen, és ki kell terjednie a gépészet, mechatronika, informatika és villamosmérnök képzésre, tekintettel a Székesfehérvár és vonzáskörzetében működő gazdasági és munkaerő-piaci szükségletekre. A kialakítandó felsőoktatási képzések egy önálló székesfehérvári karba szervezve jönnek létre Alba Regia Műszaki Kar néven, az Óbudai Egyetem keretei között. A beszámoló kapcsán Knizse Gyula elmondta, hogy örül a fejleményeknek, ugyanakkor fontos lenne felvenni a képzések közé az alumíniumiparral kapcsolatos ismereteket is, mert a városban nincs ehhez kapcsolódó közép vagy felsőfokú képzés. Olyan középfokú képzés elindítását javasolta, ami az alumíniumiparhoz szükséges anyagismerettel ruházná fel a leendő dolgozókat. Kiemelte, hogy Fehérvár az alumíniumipar fellegvárának számít az Alcoa és a Sapa révén.
A közgyűlésen tájákoztató hangzott el a 2010. októberétől megvalósult, megkezdett projektekről és egyéb állami támogatásokról. dr. Cser-Palkovics András polgármester elmondta, hogy a számok önmagukért beszélnek. Az önkormányzat intézményeitől, gazdasági társaságoktól és minisztériumoktól beérkezett adatok összesítése alapján 103 milliárd forintot meghaladó forrás érkezett Székesfehérvárra egyéb támogatás - az adósságkonszolidáció nélkül. Az önkormányzat, az intézményei, a gazdasági társaságai együtt 14,9 milliárd Ft, a városban működő gazdasági társaságok 26,2 milliárd Ft, a civil szervezetek, egyéb intézmények, szervezetek 1,7 milliárd Ft, a Fejér Megyei Szent György Kórház a fejlesztéseire 10,4 milliárd Ft, míg az egyedi fejlesztések mindösszesen 49,8 milliárd forintot hoztak a városba. A Kormány konszolidációs döntései nyomán – beleértve a Fejér Megyei Szent György Kórház 3,8 Mrd Ft-os konszolidációját -, további 21,7 milliárd forintos lehetőséget kapott a Város arra, hogy elmúlt időszak adósságainak törlesztése helyett a továbbfejlődésre koncentrálhasson. A tájékoztató kapcsán Székesfehérvár polgármester kiemelte, hogy soha nem volt még olyan időszak Székesfehérváron, amikor ilyen mértékű állami forrás, támogatás segítette volna a feladatok ellátását, a fejlődést, a lehetőségek kiaknázását.
Márton Roland képviselő a tájékoztatóra reagálva elmondta, hogy nem készült ilyen összesítés a korábbi önkormányzati ciklusokban, de a gazdasági válság előtti időszakban is jelentős források érkeztek a városba, így megalapozatlannak tartja azt a következtetést, hogy nem volt még ilyen pozitív időszak a város életében. Szigli István képviselő az atlétikai centrummal kapcsolatos beruházásról szólva kiemelte, hogy az eredeti helyére került a központ, amelynek terve már 2001-ben készen volt. A Sóstói Stadionban ideiglenes jelleggel épült meg ebben az időszakban az atlétikai pálya hitelfelvétel segítségével, állami támogatás nélkül. Elmondta, hogy az elkerülő út kapcsán 17 milliárd forint érkezett a városba, az Iszkaszentgyörgyi út felújításának fehérvári szakasza pedig 300 millió forintba került, ez is a fehérváriak életminőségét javítja. A képviselő azt kérte, hogy a tájékoztatóban szereplő 103 milliárd forinthoz további 3 milliárd forintot adjanak hozzá a tényleges támogatások tükrében.
 
Székesfehérvár polgármestere a tájékoztató kapcsán hangsúlyozta, hogy a fehérvári cégekhez érkező fejlesztési források valamennyi fehérvári számára fontosak, hiszen bővülésükkel a városnak is többletbevételt hoznak az iparűzési adó révén. A polgármester a 2010-től kezdődő önkormányzati ciklus egyik legfontosabb eredményének nevezte, hogy 18 milliárd adósság helyett 6 milliárd forint lekötött betétje van Székesfehérvárnak.